1874-től napjainkig

A kapuvári tűzoltóság története

 A Kapuvári Önkéntes Tűzoltó Egyesület története

Az egykori Sopron vármegyében másodikként Kapuváron ismerték fel annak szükségességét , hogy az oly gyakran felröppenő „vörös kakas „ ellen szervezetten és tervszerűen lehet a leghatékonyabban védekezni. 1874- ben megalakították a Kapuvár Önkéntes Tűzoltó Egyesületet. Sajnos , nem ismerjük a megalakulás körülményeit és a megalapítókat sem , mivel írásos dokumentumok nem maradtak fent, a megalakulás évét is csak az első zászlón fennmaradt hímzett évszám jelzi az utókornak. Az egyesület első szertára egy eldugott helyen a templom mögött volt , amelynek helyét ma már csak egy emléktábla őrzi. Az emléktáblát 1999-ben a tűzoltóság 125 éves évfordulóján helyezték el.

Az egyesület első parancsnoka Guzmics Gusztáv az akkori község jegyzője volt. Az Ő munkásságához kapcsolódik az egyesület elindítása és az anyagi támogatások megteremtése. 1897-ben ünnepélyes keretek között zászlóavatás és szentelés tette ünnepélyessé a pünkösdi ünnepeket. Ekkorra már megfelelő felszereléssel , egyenruhával és a fent említett szertárral és 50 fős tagsággal rendelkeznek.
Az ünnepség után két évvel 1899-ben Mathias Ernő parancsnokol és jegyzi a Szolgálati Szabályzatot, a kéziszerszámok mellett szerkocsival rendelkeznek. Ebben az évben rendezik meg elsőként a Flórián napi  bált ami a következő évszázadban hagyományként íródik a tűzoltók történelmébe.
1910 –es évekre az egyesület megerősödik és nagy szaktekintélyre tesz szert, az akkori parancsnok Krón Ágoston a „ modern „ tűzoltás híve : a legfontosabb a rend , a fegyelem és a szaktudás.

Az I. világháborúban számos akkori tűzoltó katonaként harcolt és az egyesület tagjainak pótlására főszolgabírói rendeletet hoztak. A kijelölt polgárok képzését az akkor már járási tűzrendészeti felügyelő Guzmics Gusztáv kezdte meg.
A háború utáni időszak az akkori ország minden egyes polgárának nehéz időszakot jelentett. 1921 –ben ruházatra kaptak nagyobb támogatást , 1928 – ban egy motorfecskendővel gyarapodtak a tűzoltók.
1933 –ban Papp Vendel kántortanító, iskolaigazgató került az egyesület élére, még az első 5  az évében 28 új taggal bővíti az egyesületet.
1938 – ban nevüket Kapuvári Önkéntes Tűzoltegyesületre változtatják és alapszabályzatban rögzítik a működésük rendjét.
1941 –től mindennapossá vált a tűzoltók légoltalmi feladatellátása, a bevonult tagokat leventékkel pótolják.

A II. világháború okozta pusztítás mérséklésében a kapuvári tűzoltók emberfeletti munkát végeztek.
A háború végével ismét szegénység köszönt az egyesületre, éjszakai gyakorlatokat tartottak mivel nem volt egyenruhájuk és szégyellték volna anélkül gyakorlatozni.
1948 –ban az akkori szemlélet váltás miatt a paracsnoknak is mennie kellett, az akkori egyesületi tagok közült többen követték a megbecsült és tisztelt parancsnokukat. Az új parancsnok Rózsa Mihály lesz és 41 új taggal kezdi meg a működését.

1953-ban megalakult az Állami Tűzoltó Őrsparancsnokság , ami után az egyesület már nem töltötte be régi funkcióját. Kisegítőként vonták be őket a hivatásos tűzoltók munkájában.
1959 –ben a városi tanácstól egy kocsi fecskendőt , 1961-ben új csapatzászlót kaptak. Ápolták a tűzoltó hagyományokat őrizték az emberség és az összetartozás érzését. (A csapatzászló jelenleg a tűzoltóságon található.)

1972-ben a gartai és kapuvári egyesület „ takarékossági „ szempontokból összeolvadt és Kapuvári Egyesült Önkéntes Tűzoltótestület-ként működött tovább.

A Gartai Önkéntes Tűzoltó Egyesület története

A gartai önkéntes egyesület történetéről 2008. októberében beszélgettünk elősször "Gartán" Szücs Imre és Budai Imre "bácsival", az egyesület történetét az ő elbeszélésük alapján térképezzük fel.

A Gartai Önkéntes Testület alakulásának körülményei még nem feldolgozottak, az írásos dokumentumok felkutatás alatt vannak. A testület máig megőrzőtt zászlójára  (napjainkban a Gartai templomban található ) az 1974-es évszám került felhímzésre valamint egy máig megőrzött igazolványi pecséten is ez az évszám szerepel, vélhetően a kapuvári egyesülethez hasonlóan ebben az évben alakultak meg.

Az első parancsnok Szakály István volt akit Varga József és Budai István követett. Az egyesület tagjai fegyelmezetten látták el feladatukat, az akkori községben szinte minden családban volt valaki akinek köze volt a tűzoltókhoz. Ebből az időből maradt fent egy kis történet az akkori "Füttyös " és  bandája hírhedt volt verekedéseiről. Az éppen a " Tóth " kocsma kerthelyiségében bálozó tűzoltókhoz is bajkeverésre érkeztek , de a parancsnok
" csákányt kézbe " vezényszava után tiszteletet tanusítottak a tűzoltók előtt és távoztak a helyszínről. (Az egyesület kezdeti időszakának történetét tovább kutatjuk.)

1946 -ban Kiss Mihály szervezte újra a háború után az egységet, akit Szücs Imre követettt a parancsnoki beosztásban.1972-ben az egyesület követte a község 1923-as beleolvadását a vásosba, a kapuvári és gartai egyesület közösen működött tovább.

2008 -ban a Hivatásos Tűzoltóság tulajdonába került az első gartai kocsi fecskendő. A több mint 100 éves tűzoltó eszközt 2009. augusztus 20.-án gartai városrészben megtartott ünnepség keretein belül került méltó helyére miután a Kapuvári Hivatásos Tűzoltók felújjították.

A Kapuvári Egyesült Önkéntes Egyesület története
Az egyesült szervezetek vezetője Kéri Antal lett akit az egyesülés után hamarosan  1973 -ban Szücs Imre követett , a gartai egység vezetője pedig Budai Imre lett, a kapuvárié Nagy Vendel. A közös egyesület 1974 ben ünnepelte 100 éves fennállását , a jubileumot számos rendezvénnyel ünnepelték. (Az egyesület ezen kori története további kutatás alatt áll.)

Az egyesületet a rendszerváltozást követő gazdasági és társadalmi folyamatok nem kímélték, 1995. május 11-én az Egyesület végleg befejezte a működédését a jegyzőkönyvek szerint "beleolvadt " a hivatásos tűzoltóságba. Ezzel a több mint 120 éves egyesület története véget ért.